20. nap León - Villadangos del Paramo

A zarándokok rettegett látogatója az ágyi poloska. A 20. napig megúsztam, azonban ma reggel apró vércseppek nyomát láttam a lepedőmön León patyolattiszta szállodai szobájában. Ott volt a tettes is, de álmomban szétnyomhattam. Végignéztem magam, sehol csípés. Gyorsan kutattam egyet a neten, hát jópár óra múlva jelentkezik, bedagad, allergiás reakciót válthat ki, erősen viszket. Zuhanyzás után, azt látom, hogy ott kószál egy másik példány is a lepedőmön. Mindenem átkutattam, kiráztam, de hajnalban ennél többet nem tudtam tenni. A legunalmasabb nap lett volna a mai a Caminon, kivétel, hogy vártam a fejleményeket. Dél körül a jobb karom hajlatában megjelent 2 csípésnyom, de azóta se dagadt meg, nem is viszket. Ez az előnye annak, ha valakitől a 8. szúrásra tudnak vért venni. Még a chinche (spanyolul a poloska neve) se tudja megcsapolni .
A mai nap valamikor elmehetett a térerő, mert a Strava (ami méri a km- eket), a végén 3 km-t mutatott. Nem vettem észre. Az okos órámmal 19,5- öt mértem. A szállásom 2 km-rel a város előtt van, ezért nem lett 22. Csak fél hét után indultam, 5 km volt elhagyni Leónt. Fejlámpa se kellett a fél nyolcas napkeltéig, mert ki volt világítva minden. Reggelizni Valverdeben tudtam, az út felén túl egy napsütötte padon, amikor le is vethettem a meleg ruhákat, mert jó idő volt. A mackó sajtos szendvics mellé finom paradicsomot ettem, amit ezen a vidéken termesztenek.
Innen San Miguelen át már csak 7 km volt hátra. Nagyon ráérősen, szemlélődve mentem. Találkoztam 25 dél-koreai fiatallal, akik a hátizsákjukon egy-egy hatalmas fekete pótzsákot cipeltek. Megkérdeztem, mi az. Hát dobok. Jó lett volna hallani őket, de sajnos messzebb szálltak meg, ide nem hallatszik el a koncertjük.
– A mai témát a Siker és a Veszteség adták. A Sikerrel kapcsolatban arra jutottam, hogy nehéz lenne felsorolnom, milyen sok dologban voltam sikeres életemben, de mindig voltak segítőim, és legtöbbször csapatban értem el szép eredményeket, mindamellett erősségem volt a szorgalom, a kitartás, a jó tervezés, az alaposság, a rugalmasság és a gyakorlatiasság.
– Jellemző rám, hogy természetesnek veszem, ha valami sikerül, és már haladok is tovább, ha viszont nem sikerül valami, akkor sokáig rágódom rajta. Nem lehetne ezt megfordítani? Vagy legalább kiegyenlíteni? Dehogy nem! Csak gyakorolni kell, hogy szokássá váljon!
– Életem legnagyobb Vesztesége édesanyám halála. 16 éve ment el. Az ő elvesztése más értelmet adott a Veszteségnek, lenullázta az apró Veszteségek addigi súlyát.
– A Tálentumok példázata is eszembe jutott a Siker és Veszteség kapcsán. A bibliai példázat engem arra biztat, hogy merjek kockázatot vállalni. A Veszteségtől való félelem ne legyen a Siker akadálya!
– A hibázástól való félelem is a Veszteségtől való félelem egyik fajtája: elveszthetem a rólam kialakult pozitív képet. Annyira fontos nekem, hogy szeressenek, de ha hibázok, vajon fognak szeretni??? Hát persze! Akkor fognak igazán, mert csak magamért!
Holnap San Justo de la Vegaba megyünk. 25 km.
A szavak: Változás, Vitalitás.
Most már tartsatok ki, mert jönnek a csodás vidékek! Szép estét!