12. nap Burgos - Hontanas

Tegnap korán lefeküdtem, el is aludtam, de az izgatottság hajnali kettőkor kilökött az ágyból. Nem küzdöttem ellene. Mit számít az idő? Sőt! Ha fél hat helyett fél háromkor indulok, nyerek három órát. Burgosból kisétálni éjjel a legjobb, hisz nincs meleg, és ki van világítva.
Vasárnapra virradt, a bulik hangja itt-ott még vidámabbá tette az éjszakát. Tardajosra értem hatra, és egy padon megettem a műzlimet. Nagyon jól tud esni egy kis pihenő, egy finom falat.
Rabe de las Calzadas és Fuente de Prattore érintésével nyolcra Hornillos del Caminoban voltam kisebb dombok megmászása után. Egy fiatal magyar lányra ráköszöntem, látva hátizsákján a trikolórt, de ő egy kanadai úrral gyalogolt éppen, így nem elegyedtünk szóba. Szerettem volna beülni reggelizni először utam során, mert megérdemlem, hisz az éjszaka leple alatt legyalogoltam egy napi távot, de az albergue-ekben csak a saját zarándokokat reggeliztették, a bárok meg nem voltak nyitva, mert ez egy indulóhely, és mindenki a saját szállásán kap ellátást. Elővettem hát tegnapi szendvicskémet, amit Burgosban készítettem, és komótosan eszegettem, amikor Anita és Kata tűnt fel. Úgy megörültünk egymásnak, mintha régi barátok lennénk. Alig váltunk el, egy fiatal nyugdíjas úriemberre köszönhettem rá anyanyelvemen.
Testi és lelki erőt merítve indultam neki a ráfejelő 11 km-re, ami a Meseta szívébe visz. Lassan teljesen kopárrá vált a táj, és elkezdett emelkedni. Egyre rövidebb távok után álltam meg inni. A dugi körtém is lecsúszott Sanbol után. Az igehirdetést már meghallgattam, csak a zene maradt, kedvenc dalaim a Spotify-ról, hála legkisebb lányomnak, aki előfizeti nekem.
Az utolsó 2 km-en a nap ereje kezdett kiszívni belőlem minden erőt, de feltűnt a völgyben Hontanas falvacskája, ami mindenért kárpótolt. Egy eldugott hely, ami maga a csoda a sivatag közepén csobogó forrásával.
A szálláson egy többszörösen caminózott fiatal pár fogad kedvesen, és jó pénzért a mosást is elvégzi. Így alakul át tiszta ruhává a vándor reggelije .
– Tartás és Felelősség. Példaképeim mind olyan emberek, akiknek van Tartása. Számomra ez azt jelenti, hogy van értékrendjük, és ahhoz Tartják magukat akkor is, ha ez nehéz. És ezt nem harsányan, hanem szelîden, alázattal, a legnagyobb természetességgel teszik, s ezért kongruensek. A rájuk bízottak biztonságban érzik magukat a közelükben, mert megtartják környezetüket is.
– Felelősséget vállalnak tetteikért, szavaikért. Kiszámíthatók és egyenesek. Betartják az adott szavukat. Tartalmasat lehet velük beszélgetni. Áldott emberek! Hála értük! Olyanok a Világban, mint a hontanasi csörgedező patak a sivatag közepén.
Holnap pihenőnap, hiszen a felét lejártam. Először tervezek világosban indulni, és csak SÉTÁLNI a Mesetában, de azért a nagy hőség előtt beérni Castrojerizbe.
Szavaim: Isten, Angyal.
Szép estét! Számítok Rátok holnap is!