21. nap Villadangos del Paramo - San Justo de la Vega
A nap, amikor az ÚT visszavezetett a természetbe.

Kipihenten ébredtem ötkor, így elindultam Hospital de Orbigoba. Kicsit elszoktam a vadregényes sötét éjszakáktól. Újra kellett edzenem a lelkem. Sűrűn néztem a Tejútra, le is fényképeztem, hogy kezemben érezzem a védelmét. Világosban értem Orbigoba, a gyönyörű városkába. Kicsit elidőztem szépségei közt. Annyira felvillanyozott, hogy a következő elágazásnál – merészen – a piros úton indultam el, ami még beljebb vitt a tájba: Villares de Orbigo és Santibanez de Valdiglesia falvainak érintésével.
A városok és forgalmas utak után felüdülés volt visszatérni a természetbe. Észre sem vettem, és a San Justo de la Vega előtti Cruceirohoz (kereszt) értem, ahonnan már Astorga is látszik, a holnapi első állomás.
A szálláshelyen elvégeztem a szokásos szertartást, ami a mosás, teregetés, elektromos cuccok feltöltése, tisztálkodás, átöltözés rutinja. Majd felfedeztem a környéket és ebédeltem. 4-kor van a legnagyobb meleg, így behúzódtam a szobába, ahol adminisztráltam: költések, távolság, következő napok időjárása, szintemelkedés. Elolvastam az útikönyvet, amit otthon digitalizáltam. A megszáradt ruhákat és az ennivalót előkészítettem holnapra. Mindig van gyümölcs és zöldség is. Felhívtam a szállító céget, felcímkéztem a hátizsákom. Közben beszéltem a férjemmel, aki szintén külföldön van, videocseteltem Emmával, az unokámmal, és kaptam képet Babáról, a kutyusunkról, aki most vendégeskedik, és jól érzi magát.
Esténként – rákapcsolódva a wifire – filmet szoktam nézni a telefonomon. Tegnap Viktória királynő életét láttam harmadik nekifutásra. Sokszor belealszom .
– Ami a Vitalitást illeti, abból nagykanállal kaptam, amikor osztották, és nem véletlenül tettem párba a Változással. Vitalitásom folytonos Változásra/változtatásra sarkallt az életben. Gondolkodtam azon is, miért menekülök az ismerős helyzetekből, de ez nem vitt előbbre. Ami előbbre vitt az az, hogy nézzek körül: nem mindenki változásfüggő, mint én. Van, aki a stabilitást szereti, a megszokottat, a komfortzónát.
– A Változás folyamata a gyászmunka folyamatával azonos állomásokon vezet keresztül. Csak türelemmel, empátiával tudom a környezetemben lévőket támogatni abban, hogy változzanak, változtassanak!!!
– Muszáj ezt még leírnom: amikor Emmát figyelem, akkor el kell ismernem, van aki nálam is nagyobb adagot kapott vitalitásból. Kicsit megijedek, de valahol belül nagyon örülök, mert a Vitalitás életkedv, életöröm, életerő és életbátorság. Mi mást kívánhatnék az unokámnak?!
Holnap Rabanal del Caminoba megyünk. Lesz reggeli városnézés és lesznek hegymászások.
Szavaim: Megbizonyosodás, Áldás.
Ha eddig Velem voltatok, most már kísérjetek tovább, mert jönnek a nagy izgalmak!
Szép estét!