3. nap Larrasoana - Uterga

Larrasoanaból 6.15-kor indultam fejlámpával. A hajnalcsillag kísért Akerréta után, megsajnálva magányomat. Egyedül caplattam hosszú km-eket a folyóparton, és eszembe se jutott félni.
Zurianban a zarándokok reggeliznek, én nem bírok még ilyenkor enni, kis vizet ittam, hajrá tovább!
Irotz felé hegyet kellett mászni megint, de feltűnt Pamplona, és a kíváncsiság nagyobb volt a kínnál. Egy gyönyörű folyóparti park vezetett hosszan a városba. Közben Anita és Kata újra feltűnt. Mivel eléggé fájt a bal térdszalagom, gyógytornász tanácsot kaptam. A parkban megettem a fél bagett maradék felét spanyol mackósajttal. Alig vártam, hogy a központba érjek. Bőven fotóztam. Nehéz volt megállni, hogy ne kattingassak. Itt sem álltam meg, csak áthaladtam a városon.
– A Sziszki bálok kavalkádos hangulata lengte be az utcákat, ahol ráengedik a bikákat a tömegre. Számomra felfoghatatlan, de hoz nekik a konyhára, az látszik, szépen fejlesztik a várost. Az egyetem campusa csodás! Családias, kreatív, összetartó közösség lakik itt, ahogy a Sziszkiben is !
Cizur Menorba hamar odaértem, és úgy döntöttem, tovább megyek Zarriquieguig, ami még 6 km, az addigi 21-re.
Sajnos útközben kiderült, hogy nincs szállás, így miután megmásztam a Meseta (többszáz km-es síkság) előtti utolsó magas hegyet, Alto de Perdont, tovább kellett gyalogolnom Utergáig a nagy hőségben. Ezért ettem a szelet! A vége majd 35 lett.
– Ha lett volna Varázspálcám, talán csalok, de szerencsére nem volt. A varázslat a kitartásban rejlett. Magam is csodálkozom, hogy engedelmeskedik a testem az erőm feletti kihívásnak. Hálás vagyok Istennek és magamnak is! Most letagadhatatlan az erőfeszítés, jogos a büszkeség. Meg kell tanulnom szembenézni azzal, hogy rajtam is múlnak a sikereim! Miért olyan nehéz ez annyi elvégzett feladat, munka, eredmény után? Nem is fontos a kérdés, hanem a döntés, hogy ezen változtatok! Erre használom a Varázspálcám, amit ezúttal is köszönök annak, aki küldte !
Holnapra nagyot terveztem, s így már 2 napot nyerek arany tartaléknak. Estelláig mennék, ami 30 km kb.
A holnapi szavak: Tisztelet, Élet!
Köszönöm a hozzászólásokat, like-okat. Egy-egy pihenő alkalmával igen jó rájuk nézni!
Jó éjt kedves El Camino közösségem!